barbcs blog's

Az elmúlt pár napban elég sok hülyeségen gondolkoztam. Akármilyen baromságon órákat eltudtam elmélkedni.Pár dologra rájöttem. A fejemben néhány problémát megoldottam, de ez semmire sem elég. Hihetetlen, hogy egy emberi érzés milyen hamar közömbössé tud válni. Egyik pillanatban csodálod  azt az embert és folyik utána a nyálad másik pillanatban rá jössz, hogy ennek így semmi értelme és másnap már úgy nézel rá mint akárki másra. Nem érdekel ha ott van nem érdekel ha nincs ott. Lehet ez nem mindenkinek ilyen egyszerű nekem valahogy sikerült. Bár ami azt jelenti hogy az is lehet, hogy nem voltak igazi érzések. Mindegy elmúlt. Örülök neki.
Továbbá rájöttem arra, hogy igazából nekem nincs senkim. Vannak felszínes haverkodások. Néhány barát. de egyik sem olyan akinek mindent el tudnék mondani, kitudnám neki önteni a szívem. Mostanában annyi minden felgyülemlett bennem amit el kéne mondanom valakinek. De valahogy nem tudom rávenni magam, ez az egyik ok.. A másik ok pedig, hogy biztos nem hallgatnák végig a hülyeségeimet. Vagy ha igen, csak úgy csinálnának mintha hallgatná. És [és-el nem kezdünk mondatot ;)] még egy hülye szokásom, hogy iszonyatosan bizalmatlan vagyok. Igen, még a barátaimmal szemben is. Valahogy nem tudok bízni senkiben. Mindegy így jártam. Bennem maradnak a dolgok...még egy kis időre.
Nincs kedvem visszaolvasni mit írtam, biztos elég összefüggéstelen, de leszarom, aki megakarja az megérti. ;)
Még annyit, hogy holnap, vagy a közeljövőben vár rám egy elég szar beszélgetés, amihez kurvára nincs kedvem, mert tudom, hogy már nem lesz ugyanolyan a barátságunk utána. Próbálom a dolgokat érthetően, komolyan, normálisan közölni. Remélem nem b***om el. ^_^